Egy kis kék, egy kis fehér, egy kis bézs, sok türelem, sokszori lebontás, szóval lassan készült, mint a Luca széke...de tudtam, hogy egyszer úgyis lesz belőle valami. A kezdeti nyeklik-nyaklik gyöngyalap lassacskán megadta magát az akaratomnak, és úgy kezdett el viselkedni, mint ahogy azt elképzeltem...tartása lett, formája, s bár színben többféle lehetőséget rejtett magába, a kék lett a domináns ebben a medálban. Olyan csipkézett, romantikus, kis liliomra emlékeztető forma a "Lilith" nevet kapta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése