Ha az időm kevés is, ha épp elég a mindennapok teendője, olykor muszáj másban feltöltődni, még ha az a valami más pont az értékes idő ellen is van... Nem tudom pontosan megfogalmazni, miért lelek annyi örömet ezekben az apró gyöngyökben... talán pont annak a lehetősége vonz, hogy én, a saját két kezemmel készíthetek valami újat, hogy képes vagyok valamire, hogy valami "maradandó" születik általam...
Érdekes dolog ez! Olyan sokat gondolok ilyenkor (is) drága nagymamámra, aki megtanította értékelni, becsülni a kézzel készült szépségeket, és megtanította azt is, hogyan lelhetjük örömünket a készítésükben. Azt hiszem, ezt viszem én is tovább... remélem, sikerül!
Minta: Tóth Nóri- Peyote virág
...és feltehetően Te is ezt az örömöt adod tovább..... Igen, ez szép és felemelő. A gyöngyök fűzése meg megnyugtató, az egész napi hajsza után pihentető, gubancos idegpályák kisimítója. Valószínűleg sokan ezért szeretjük annyira. Gyönyörű a virágod és a gondolataid is! :)
VálaszTörlésKöszönöm! :)
VálaszTörlés